A KENYÉR, AMIT NEM KÖP KI A GYEREKEM
A babám kiköpte a kenyeret, ez nem is igaz, mit képzel. Otthon megeszi, a nyaralás alatt meg nem. Rájöttünk, hogy ez a gyerek most evett először bolti kenyeret, és utálja, és minket is utál, mert nem sütünk neki, így zabkásán kell élnie (meg fagyin). Szóval kiköpte, kiszivárogtatta a szájából meg ledobta (még próbálkoztunk párszor), de tényleg nem szerette.
Amikor a kenyérkiköpős lányunk született, egy faluba költöztünk, ahol csomó mindent házhoz hoztak egy gazdaságból, volt veteményesünk is, és csak kenyérért lusták voltunk naponta boltba menni, inkább megsütöttük magunknak.
Nem az elsőt. Én is próbálkoztam régebben, abból egy nagy lapos pötty lett, aztán a férjem is, aki korábban élesztőt sem látott.
A férjem első kenyeréhez telefonon adtam instrukciókat, hogy mire hazaérek a munkából, otthon friss, ropogós kenyér várjon.
Megcsinált mindent, ahogy elmondtam, tök büszke voltam rá.
Amikor megkérdeztem, megdagadt-e a tészta, ő pedig közölte, hogy várjak, hoz egy vonalzót, már tudtam, nem vár aznap friss, ropogós kenyér otthon. Csak az egy centivel és hat milliméterrel nagyobbra dagadt, kisütve kőkemény kis gombóc.
(Megettük. Ez volt az itt lent.)
Több éve viszont tök jót sütött, és azóta ő süti.
Kísérleteztünk ilyen liszttel, olyan liszttel, magokkal, hagymával, dióolajjal, sikérrel, zabbal, kovásszal… Elhasználtunk 165 kg lisztet, 5420 db lenmagot és 4 db kézi keverőgépet.
És akkor megtaláltam az új, a végleges receptet, amihez nem kell kézi keverőgép. Bevált. Ropogós, belül pont megfelelő méretű lyukak vannak, ruganyos, amire nem azt mondom, hogy na, egész jó, hanem azt, hogy nincs ennél jobb, és a gyerekeimnek ez az egyik kedvenc étele.
Nem kézműves, kovászos kenyér, de nagyon egyszerű, gyakorlat nélkül is megsüthető, nekünk csak így illeszthető be a mindennapokba, és százszor jobb a ki tudja milyen bolti kenyereknél.
Ha van élesztőd, máris kipróbálhatod. Évek óta ezt esszük, a kenyérzsákunkban is sok-sok napig eláll 🙂
A LEGEGYSZERŰBB KENYÉRRECEPT:
Hozzávalók:
-750 g liszt (nekünk a 2/3 fehér liszt, 1/3 teljes kiőrlésű liszt arány jött be)
-550 ml víz (egy része néha savó, vagy főtt krumpli leve)
-2 dkg friss élesztő
-2 tk só
+ amit szeretsz, amilyen kedved van, vagy ami épp van otthon: például lenmag, napraforgómag, tökmag, vagy hagymaszár, de ne vidd túlzásba!
Elkészítés:
-Rakd a lisztet, magokat, sót egy nagy tálba.
-Az élesztőt keverd össze a langyos vízzel, majd öntsd a keveréket a lisztre.
-Keverd össze az egészet alaposan egy fakanállal.
-Hagyd dagadni pár órán át, télen többet, nyáron kevesebbet.
-Ha megkelt, egy nagy, lapos tepsibe, jó minőségű sütőpapírra zúdítsd ki falapát segítségével.
-Locsolj rá egy kis vizet, szórd be liszttel (+magokkal).
-Állítsd 220 fokra a sütőt. (Nálam elektromos, légkeveréses.)
-Süsd a kenyeret 35 percig.
-Vedd ki a sütőből, rakd rácsra, hűtsd ki (vagy ne) és edd meg.
OLVASD EL EZT IS:
A SÓLISZTGYURMÁTÓL
A KOVÁSZIG
HA TETSZETT, OSZD MEG AZ ISMERŐSEIDDEL:
3 Comments
-
Cornides Ágnes
2015.09.01.@Czako Bori: Szívesen! én is próbáltam barnábbat, meg még barnábbat is, merthogy egészséges. A rozzsal nagyon nehéz, sűrű, tömött, az állaga nekem nem tetszett, a teljes kiőrlésű tönköllyel könnyedebb. Nekem az állaga is fontos, ráadásul a barnább nehezebben is kel meg, emiatt nehezebb emészteni. Szóval fehér mindig van benne, ahhoz bármilyen más lisztet (nevezzük barnának) kb. így teszek bele, hogy még levegős legyen meg jól átsüljön: 7 rész fehér 3 rész barna.
-
Pingback: a sólisztgyurmától a kovászig
2020.05.08.
miamami
2015.09.01.jajjdenagyonkoszonom! eppen a kiserletezes stadiumaban vagyok. a ferjem inkabb feher kenyeret enne, mi inkabb barnabbat. van valami tapasztalatod az arany kozeputra?