BEKÖSZÖNT A NYÁR: A PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR
Már a húsvéti és karácsonyi hagyományokat bemutató írásainkban is olvashattad, úgyhogy most sem meglepő, hogy a Pünkösd ünneplésének módjában összemosódnak a régi pogány ünnepek, a népszokások és az egyházi tradíciók. Ma a Pünkösd sokaknak csak egy bónusz hosszú hétvége a nyár előtt, de számos helyen őrzik a hagyományokat és különleges szertartásokat, felvonulást, játékokat, hagyományőrző eseményeket rendeznek az ünnepen. Lássunk ezek közül párat!
Pünkösdkor a keresztény vallásban a Szentlélek kiáradását ünneplik, azaz azt az eseményt, ahogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra és kiáradt rájuk a kegyelem. A mennybemenetel Húsvét után 40 nappal történt meg: ezt a napot nevezik áldozócsütörtöknek. A Pünkösd ez után jön: a Húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn, azaz Krisztus feltámadása után 50 nappal (az ünnep neve is innen ered: pentekosztész, azaz ’ötvenedik’ görögül), és az egyik legfontosabb keresztény ünnepnek számít. A pünkösdi istentiszteletet vagy misét körmenetek kísérik. Sok helyen szokás, hogy piros színű ruhadarabokat vagy kiegészítőket viselnek, amelyek a Szentlelket jelképezik. A templomokat virágokkal díszítik fel.
Ennek az eseménynek is megvan a zsidó vallásbeli „párja”: a Pészach utáni ötvenedik napon, Sávoutkor az első aratásnak és az első gyümölcsök érésének örültek, majd a tízparancsolat adományozásáról is ezen a napon emlékeztek meg.
VIRÁGPOMPA
A pünkösdi ünnepi asztalra gyakran kerül bazsarózsa: nem véletlenül hívják ezt az impozáns virágot pünkösdi rózsának is, hiszen éppen ezekben a hetekben pompázik teljes virágjában (tehát van olyan jófej, hogy a Pünkösd mozgóünnep-jellegéhez is alkalmazkodik). A peóniának csak magyar nevében van köze a rózsához, valójában egy másik fajta növény, melynek Magyarországon is él egy őshonos és szigorúan védett faja, a bánáti bazsarózsa. Ha pedig Hajdú-Bihar vármegyében jársz a napokban, semmiképp ne hagyd ki a Paeoniarium kertet, ahol egy több mint ezer tőből álló, varázslatos színekkel ékes pünkösdirózsa-gyűjteményt csodálhatsz meg.
PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK
Rövid, mint a pünkösdi királyság – tartja a mondás, melynek első írott forrása a 16. századból ered, úgyhogy deklaráltan igen régi szokásról beszélhetünk. A falu pünkösdi királyát a legények ügyességi játékokkal, versenyekkel, erőpróbákkal választották meg: főleg lóversennyel, bikahajsszal (azaz bikakergetéssel), a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel. A pünkösdi király egy évre nyerte el koronáját s lett ezáltal vezető a legények között, hivatalos minden bálba és mulatságba, sok egyéb kiváltság élvezője s egyúttal az eladó lányok érdeklődésének középpontja. Érdemes volt tehát jól szerepelni az ügyességi versenyeken…
A pünkösdi királyné-járás ettől valamelyest eltért, főleg a kisebb korosztály játszotta: a kislányok járták a falut, virágot hintettek, köszöntőt mondtak az egyes portákon, énekeltek, varázsoltak, szerencsét és jó termést kívántak. Más környéken pünkösdölésnek is nevezték ezt a szokást és nem csak a lányok, hanem a kisebb fiúk is csatlakoztak a falujáráshoz, sőt, volt ahol az egyházi körmenetekre rímelve a frissen megválasztott pünkösdi király is bejárta vadonatúj birodalmát, hívei kíséretében.
Kevésbé ismert, de sok helyen élő szokás volt, hogy zöld ágakba vagy levelekbe öltöztek és Zöld Györgyként vagy „vademberként” járták a települést a májusi, nyár eleji ünnepekkor, jó termést és áldást kérve-kívánva a környékbelieknek. A „bújj-bújj zöldág” kezdetű dalhoz kapcsolódó körjáték jól ismert: nem csak Húsvétkor, hanem Pünkösdkor is járták a zöldág-táncot a gyerekek.
Sok helyen kapcsolódott össze az ünnep a vízzel és a fürdéssel. Pünkösd hajnalán a lányok a Tiszában mártóztak meg, vagy ahol nem volt víz, harmatot szedtek: a pünkösdi harmattal való mosakodás köztudottan szeplőűző és szépségvarázsló. Van, ahol mezítelenül szedték a rozsharmatot szemfájás és kelés ellen. Itt minden bizonnyal nem csak a lányok keltek korán…
CSATLAKOZZ
Facebook csoportunkhoz:
ISMERSZ TE IS SAJÁTOS PÜNKÖSDI NÉPI HAGYOMÁNYOKAT? OSZD MEG VELÜNK!
Képek: unsplash, magyarmezogazdasag.hu
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon
Vélemény, hozzászólás?