FENNTARTHATÓ ÖLTÖZKÖDÉS
Tégy a ruhapazarlás ellen!
Szeptemberben egy rakás olyan nemzetközi napot tartunk, melyek a fenntartható életmódra, a környezetvédelemre és a Föld megóvására hívják fel a figyelmünket. Ünnepeltük az ózon világnapját, a szemétszedés napját, még javában tart az autómentes hét, és hozzánk még kevésbé gyűrűzött be, de sokan követik a világban a Second Hand September, azaz a Használt Ruha Szeptember kihívást, ami a divatiparban dúló túltermelésre és túlfogyasztásra figyelmeztet. Mai írásunk is erről szól: a ruha- és textilipar környezetkárosító hatásáról és hogy mi, a magunk szintjén mit tudunk tenni ellene.
A fenntartható az új kézműves – mondhatnánk, hiszen a csapból is ez folyik és lassan nincs termék, mely mellé ne kerülne oda ez a címke. Könnyen érthető fogalomnak tűnik első hallásra, de összetetten kell értelmezni: beszélhetünk ökológiai, gazdasági, társadalmi fenntarthatóságról, és mindegyik csak hosszabb távon érvényesül. Egyéni szinten, odafigyeléssel és tudatos vásárlással, fogyasztással mi is hozzátehetünk a komplex egészhez. Mindig egy kicsi változás, avagy sok kicsi sokra megy: ezúttal öltözködési szokásainkat és annak lehetséges zöld (vagy az eddig megszokottnál zöldebb) alternatíváit gyűjtöttük össze.
A MÚLT
A korábban oly sikeres magyar ruhaipar a rendszerváltás idején kapott nagy pofont: a piac felszabadítása nagymértékben csökkentette az exportlehetőségeket, majd a kilencvenes évek rövid konszolidációját követően az importverseny növekedése, a globális munkamegosztás, a gyártó tevékenységek kihelyezése alacsonyabb költségekkel dolgozó országokba, Kína csatlakozása a Kereskedelmi Világszövetséghez és az onnan beáramló, olcsó és nagy mennyiségű textiláru – ezek a tényezők mind hozzájárultak a szektor hanyatlásához. Jelenleg mintegy 7.000 ruha- vagy textilipari vállalkozás működik Magyarországon, jelentős részük egyéni vállalkozó, mikro- vagy kisvállalkozás. Nincs könnyű dolguk: a globális nagyvállalatok és fast fashion üzletek által kínált, fejlődő országokban készített, filléres, ám kétes minőségű, pár mosás után elformátlanodó vagy használhatatlan ruhakínálattal kell versenyezniük.
A ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon (a mezőgazdasági állattartás után): évi 80 milliárd köbméter vizet használ.
Egy egyszerű pamutpóló előállításához kb. 2.700 liter vízre van szükség – egy felnőtt ember két és fél év alatt fogyaszt el ennyit.
A divatipar az üvegházhatású gázok 10 százalékáért felelős – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás kibocsátása együttesen.
A fast fashion láncok túlkínálata, évente többször frissülő kollekciói és agresszív marketinggyakorlata miatt egy átlagos vásárló sokkal több ruhát vesz, mint pár éve, de ruháit már kevesebb mint feleannyi ideig használja.
Az európaiak évente közel 26 kg textilt vásárolnak és 11 kg-ot dobnak ki.
Csak Nagy-Britanniában hetente 13 millió ruhadarab kerül a szemétbe.
Világszerte a ruhák kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra ruházatként.
A Burberry luxusmárka 2017-ben több mint 36 millió dollár, vagyis csaknem 10 milliárd forint értékben semmisítette meg a saját áruját, hogy megőrizhesse exkluzivitását és a luxus darabok ne kerülhessenek second hand üzletekbe.
A H&M 2013 óta 80 tonna ruhát égetett el vagy semmisített meg egyéb módon – hogy minél hamarabb kijöhessenek új kollekcióikkal.
MIT TEHETSZ TE?
A legfenntarthatóbb ruha az, amit le sem gyártottak. Úgyhogy akkor vagy a legzöldebb, ha egyáltalán nem vásárolsz új ruhát, hanem a meglévő készleteidből gazdálkodsz (van is olyan kihívás, hogy egy évig egyáltalán ne vásárolj semmilyen ruhát). Ha mégis be kell szerezned pár ruhadarabot, akkor vedd figyelembe az alábbi szempontokat!
1. VÁSÁROLJ MINŐSÉGI, TARTÓS, HAZAI GYÁRTÁSÚ TERMÉKET!
Most minden Cornides ruhát és szoknyát akciósan vásárolhatsz meg. Csapj le a tartós, magyar lenvászonból, műanyagmentes, hazai gyártással készült egyedi és különleges darabokra, melyek letisztultak, strapabíróak, időtállóak, több évszakon ét viselhetőek és illeszkednek a kapszula-gardróbodba, akár a nagyvárosi pörgést élvezed, akár a vadvirágos réteken kószálva vagy igazán boldog.
2. VÁSÁROLJ HASZNÁLT RUHÁT!
Csatlakozz te is a #használtruhaszeptember kihíváshoz és irány a turi! Kinek a bálás jön be, kinek a bolhapiac, kinek a leválogatott, márkás és megkímélt darabokat kínáló pre-loved vintage shopok – a lényeg, hogy másodkézből szinte az egész ruhatáradat összeállíthatod, arról nem is beszélve, hogy olyan kincsekre bukkanhatsz itt-ott, melyek aztán biztosan nem fognak szembejönni az utcán.
3. JAVÍTSD MEG, ALAKÍTSD ÁT ÉS HASZNÁLD TOVÁBB!
A lukakat be lehet foltozni, a formát meg lehet változtatni, beszegni, kiengedni. Igaz, egyre kevesebben tudnak már varrni, de kis gyakorlással és kreativitással fejleszthető ez a készség – illetve hobbinak sem utolsó: iratkozz be egy varró-kurzusra! (hálás leszel, ha máskor nem, akkor, amikor majd jelmezt kell varrnod az óvodai farsangra.)
4. ADD ODA VALAKINEK, AKI MÉG TUDJA HASZNÁLNI!
Naponta jön szembe a közösségi médiában egy-egy garázsvásár, barátnős turi vagy gardróbcsere. Tematikus, lakóhely szerint szerveződő Facebook-csoportokban pörög a ruha-adok-veszek, de az egyre több helyen működő adományboltok is örömmel veszik át jó állapotú ruháidat, illetve sok helyen rendeznek alkalmi ruhagyűjtést egy-egy szociális intézmény vagy menekültek javára. Itt biztosan jó helyre kerülnek a megunt holmijaid (pro tipp: a ruhán kívül sok egyéb, valójában szükségtelen használati tárgytól is érdemes megszabadulnunk, ami valakinek viszont kincset érhet).
5. DOBD RUHAGYŰJTŐ KONTÉNERBE!
Azoknak a ruháknak, melyek állapotuk miatt már nem továbbadhatóak, a ruhagyűjtő konténerben a helyük. Innen kerülnek további feldolgozásra. Hozzánk legközelebb Tapolcán találhatóak ruhagyűjtők, az egész országban pedig összesen 1.500 konténer van kihelyezve, pontos helyüket ezen a térképen találod. A Textrade Kft. székesfehérvári üzemében naponta 75 tonna használt ruhát dolgoznak el – ami döbbenetes mennyiség, de kb. 70 %-a Nyugat-Európából érkezik hozzánk. A beérkező ruhák 99%-át feldolgozzák: egy részét ruhaként értékesítik tovább, egy részéből géprongy lesz. A máshogyan nem hasznosítható textilt (5%) ledarálják és cementgyárakban égetik el. Ha a daráléknak túl magas a PVC-tartalma, akkor nem fogadják be a gyárak, és ilyenkor marad a végső megoldás, a lerakás. Ez azonban mindössze 1%-ot jelent (a használt ruha részletes útjáról olvasd el ezt a remek cikket!) Jó felkészülnünk és megismernünk ezt a területet is, hiszen az EU-ban 2025-től bevezetik a háztartási textilek kötelező szelektív hulladékgyűjtését.
Te hol szerzed be a ruháidat és mit csinálsz velük, ha már nem hordod? Mondd el nekünk!
Források:
Hova kerül a használt ruha a gyűjtő konténerből? Textilújrahasznosítóban jártunk
#SecondHandSeptember – Itt a Használt Ruha Szeptember kihívás, de ne értsd félre!
https://index.hu/gazdasag/2018/09/23/ruhaipar_luxusmarkak_ruhaegetes/
Használt ruha gyűjtés
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20201208STO93327/a-textilgyartas-es-a-textilhulladek-kornyezetre-gyakorolt-hatasa-infografika
TETSZETT? OSZD MEG AZ ISMERŐSEIDDEL:
Vélemény, hozzászólás?